Február 10.
Az első rendes versenynapot követően is kijelenthetem: a Rallysport.hu csapata továbbra is nagyon fajlagosan teljesít! Hajnal ötkor vigyázzba vágva ugrottunk ki az ágyból, majd egy gyors nyakkendő kötést követően már rajtoltunk is a napi első gyorsaságira.

Svéd túránk során Fri tölti be a navigátor szerepét. Míg a csapat másik fele a hátsó ülésen pusztult, mi a brutál havas fenyőerdőben gyönyörködtünk. Tényleg szép volt nagyon, emelett az utak elég jegesek és havasak voltak, így jól jött a széria szögesgumi a holmin. Jah, a navigátorra visszatérve: az első és második szakasznál is a gyors közepére terveztünk érkezni, ehelyett mindkét esetben a célba futottunk bele. De legalább megtaláltuk a gyorsokat! :)

A mai elsőnél – Röjden – még sötétben néztük az autókat. Ahogy írtam, a céltól gyalogoltunk fel – előtte a parkolás során megint megégettem szépen a kuplungot J Amúgy tényleg nincsenek ilyen problémáim máskor. Egy sűrű erdős részen, szűk úton haladt ez a szakasz, nem volt igazán brutál rész, de nagyon szépen jöttek és teljesen rendben volt. Az autóhoz visszafelé gyalogolva még találtunk az út mellett egy svéd sportrendszámot – a mai napi szuvenyír megvan Levi részére!

Ezután átstancoltunk Norvégiába és a napi hármas gyorsot néztük - Svullrya. Nekem személy szerint annyira nem jött be ez a szakasz. Itt meglehetősen sok néző jött össze és elég jó hangulat uralkodott egyébként. Egy magyar számára rengeteg ismeretlen szokása van a helyi rallia látogató nézközönségnek. Ami azonos jellemző: ők is szeretnek alkoholt fogyasztani a pálya szélén. Viszont gyakran előfordul, hogy az ittas vikingek egymással birkóznak unaloműzés gyanánt. A legtöbben kisszánkóval húznak fel magukkal a pályához n mennyiségű fát és szépen veretik egész nap a fűtést. Emiatt akaratlanul is fajlagosan befüstölődünk minden nap végére.

Ezután visszatekeredtünk Röjdenre, az egyes nézői pontra. Nem kellett sietnünk, ezért még azt is megengedhettem magamnak, hogy egy feltorlódott sorban araszolva elakadjak egy emelkedőn. A srácok hamar ki is ugrottak, hogy segítsenek rajtam, de kb annyira voltak hatékonyak, mint az én kuplungkezelési technikám az A3-on. Szerencsére odaugrott még néhány helyi rideg és végül sikerült felkaptatni.

Jah az A3-ra visszatérve: azért mégsem vagyunk teljesen megelégedve vele: hátul csak az ajtóban van pohártartó, könyöklő nincs szegény Sanyesznak és Levinek a hátsó ülésen (bár szerencsére mindig van köztük néhány blokk sör, amin szépen tudnak támaszkodni). Ezen felül erős a gyanúnk, hogy nincs a tételben USB csatlakozó, így az agyunkra káros brutusz technológiával kell szerencsétlen Levinek adagolnia a zenéket. Ha bárki tudja, hol van az A3-ban USB csatlkozó (ha mégis van), ossza meg velünk! Apropó zenék: a mai sláger Sickratman b@zi-e vagy c. száma volt. Akárhányszor is hallgattuk meg, arra jutottunk, hogy Sanyikára az összes tétel ráillik. :)

Tehát a második kör Röjden: végre sikerült olyan helyet találni, ami nekem igazán bejött, úgyhogy elégedett voltam végül a nappal. Itt hosszú szakaszon lehetett belátni az autókat és folyatták is rendesen. Frivel egy balos derékszöget kezdtünk el fotózni: Latvala, Tanak és Breen már a kanyar előtt kb 20-30 méterre keresztbe verték, eléggé rendben volt!

Ezután belefért volna, hogy a napi utolsó utolsó gyorsra még átérjünk (Torsby), de végül abban maradtunk, hogy inkább kényelmesen rákészülünk a holnapra.

Beugrottunk még Icába alapvető tételekért. Emelett megkínáltuk az itteni boltok alapfelszereltségeként szereplő műanyag üveg és fémdoboz visszaváltó automatát egy borzalmasabb mennyiségű sörösboboz készlettel – az így befolyt összeg nagyban hozzájárult az utánpótláshoz. Meglepődve tapasztaltuk, hogy a kassza után itt van egy asztalka, rajta kávéval és mindenféle hozzávalóval, amire a bolt üzemeltetői szeretettel meghívják a vásárlókat. Természetesen rámartunk!

A mai menü végül kiflibe és tortillába pakolt hot-dog lett. Természetesen megtömtük hazai lilahagymával és helyi jalapenoval, ez is elég jól sikerült! Most még telepítjük a frissítéseket és készülünk a holnapra (rohamosan fogy a vodka!)

A vacsorához készülődve egyébként elképesztő vonyításra lettünk figyelmesek az erdőből. Egyöntetűen arra jutottunk, hogy se nem kutyákról, se nem jetikről van szó, viszont igazi farkas vonyítást hallottunk. Egyszerre nagyon sokat lehetett hallani. Remélem, azért a vizesblokk/wc-hez vezető túráinkat nem veszélyeztetik és az sem lenne jó, ha idepiszkítanának a hóra a kempingben!

Holnap már jól ismert gyorsok következnek, igyekszünk minél jobban odatenni magunkat és este jelentkezni!

Krizsanyik Zoli